Üdvözlünk a Duolingón!
Itt az aktuális leckével kapcsolatban találsz magyarázatot, segítséget, fontos tudnivalókat.
Ebben a leckében a határozatlan névelő bukkan fel, ami alanyesetben eine vagy ein. Magyar megfelelője az "egy".
A németben minden szónak van nyelvtani neme (a híres der-die-das...)
-- Ha egy szó hímnemű vagy semlegesnemű, akkor "ein"
ein Mann = egy férfi
ein Junge = egy fiú
ein Tisch = egy asztal
-- Ha egy szó nőnemű, akkor "eine"
eine Frau = egy nő
eine Lampe = egy lámpa.
Igen, a tárgyaknak, mint például az asztal és a lámpa, is van neme.
Fura dolog, az ember azt várná, hogy a "Mädchen" (lány) nőnemű legyen. De a nyelvtani nem nem mindig esik egybe a való életbeli nemmel.
a "Mädchen" semlegesnemű, mert -chen kicsinyítőképzőt tartalmaz, és minden -chen-re végződő szó semlegesnemű.
A helyes megoldás tehát
ein Mädchen = egy lány
a formális német köszönések - hasonlóan a magyarhoz - a
Gute Nacht = Jó éj(szaká)t!,
melyek elé korábban odatartozott az "Ich wünsche Ihnen/dir einen/eine" stb. (azaz magyarul a "kívánok", amit ma már mi is megspórolunk),
míg a hagyományos búcsúzás az
Ezek mellett mára egyre jobban elterjedtek a közvetlenebb üdvözlési formák is:
találkozáskor a
Hey! is,
kimondottan északon a
Moisen! -- vagy a
Moin! -- és változatai
és délen például a
Servus!, -- a
és búcsúzáskor a
azonban, hogy az ország nyugati és déli részén, mint Ausztriában is sok helyütt, ebédkor az emberek mindössze
üdvözlik egymást, amivel egyben jó étvágyat is kívánnak (ez a "Gesegnete Mahlzeit!" (= "Áldott étkezési időt!" / "Áldott ebédidőt"!) rövidítése).
Ilyenkor ezt szintén
A főneveknek a németben van neme. Ez nyelvtani nem, és nem feltétlenül egyezik a természetes nemmel. A nemet a névelő jelöli, amely a következő három közül valamelyik. Például:
A főnevek nemét tehát meg kell tanulni a jelentésükkel együtt. Szerencsére vannak szabályszerűségek, amik ezt megkönnyítik, ha nem is minden főnév tanulásánál.
Sok főnév nemét elárulja a végződése. Legtöbbször hímneműek a következő végződésű főnevek: -er, -ler, -ner, -ling, -ist, -ismus
Gyakran a főnév végződése meghatározza a “nemet”
Ha egy tárgyat jelentő szó (nem személy vagy elvont fogalom) -e -re végződik, akkor majdnem mindig nőnemű:
Ez -er végű szavak gyakran hímneműek:
A -chen végű szavak mindig semlegesneműek.
Van még néhány hasonló szabályosság, ezekkel később találkozhattok.
Azonban sok gyakori szó van, ahol nem segít a végződés. Ilyenkor tanuljátok meg a szó nyelvtani nemét a szóval együtt.
Magyarul a határozatlan névelő “egy”, a határozott névelő pedig “a/az”. Németben ennél több variációt láthattok.
nőnemű szavak esetén egy = eine
Az “a / az” megfelelője nőnemű szavak esetén “die”
A többes szám esetén is a “die” névelőt használjuk.
Ahogy az “egy”-et sem használjuk többes számban, az “eine”-nek sincsen többes száma. Ilyenkor simán nem írunk semmilyen névelőt.
egyes számban: Das ist eine Lampe. (Az egy lámpa.)
többes számban: Das sind Lampen. (Azok lámpák.)
A másik két nemnek egyezik a határozatlan névelő formája: az ein-t használják.
Minden nem ugyanúgy viselkedik többes számban (alanyesetben mindig "die" áll előttük )
A német kiejtés nem túl komplikált. Egy adott betűt általában ugyanúgy kell kiejteni a szavakban.
Viszont van egy pár betű amelyeket máshogy kell kiejteni, mint a magyarban. Ezekre fel fogjuk hívni a figyelmed. Egyelőre próbáld meg azt utánozni, amit hallasz.
Idegennyelvű szavak (pl. francia vagy angol) néha úgy hangzanak mint az eredeti:
Van egy pár betű, amiket nem ismerünk a magyarban:
ä — Ezt a betűt “umlaut á”-nak hívják és úgy hangzik mint a magyar “e”. Ha nincs német billentyűzetünk, ezt a betűt írhatjuk “ae”-nek is.
ß — ez nem egy “B”-betű, hanem egy specialis “sz”-betű. ”Esz-cett”-nek (vagy “scharfes s”-nek) hívják, de úgy ejtik mint a magyar “sz”-betűt. Ha nincs német billentyűzetünk, ezt a betűt dupla “s”-el, azaz “ss”-el helyettesíthetjük. Például weiß helyett weiss.
Magyar billentyűzeten Alt gr+ á adja a ß karaktert, és Alt gr+ a -val írhatjuk az ä betűt.
Családtagokról beszélve hasznos tudni, hogy mondjuk, hogy az én ...m , a te ...d:
meine Mutter = az anyám
deine Mutter = az anyád
mein Vater = az apám
dein Vater = az apád
Vegyük észre, hogy alanyesetben egyes számban a nőnemű szavak esetén a meine, deine alakot használjuk, hímnemű és semlegesnemű szavak esetén pedig a mein, dein alakot.
Például, mivel a die Lampe nőnemű, a das Haus pedig semlegesnemű:
meine Lampe = a lámpám
mein Haus = a házam
Alanyesetben többes számban is a meine, deine alakot használjuk:
meine Lampen = a lámpáim
meine Häuser = a házaim
Ha egy mondaton belül egy melléknevet tagadunk, illesszük be a nicht szót a melléknév elé.
Dein Großvater ist alt. = A nagyapád öreg.
Mein Großvater ist nicht alt. = A(z én) nagyapám nem öreg.
Míg magyarban csak azt mondjuk, hogy ő, függetlenül attól, hogy férfiról vagy nőről beszélünk, németben itt háromféle személyes névmást használhatunk :
| ő | neme |
|---|---|
| er | hímnem |
| sie | nőnem |
| es | semlegesnem |
Sie ist Anna. = Ő Anna.
Er ist Karl. = Ő Karl.
Sie ist meine Mutter. = Ő az anyám.
Er ist mein Vater. = Ő az apám.
No, de ha a “Sie ist meine Mutter.” a megfelelő, miért láthatunk olyan mondatokat, hogy “Das ist meine Mutter. “?
Ez szituációtól függ:
Mutató névmásokat akkor használunk, ha az, akiről / amiről beszélünk (tárgy / élőlény / fogalom / cselekvés / történés) időben és/vagy térben (viszonylag) közeli, lásd például a magyarban:
Személyekre is alkalmazzuk azt ez-t / az-t:
Ilyesmiket a klasszikusainknál is olvasunk, pl. Gárdonyi-nál a Haragosok-ban, mikor a fiú - hazatérvén kocsin családjával - anyja "Hát ez a fehérnép?" kérdésére azt feleli:
Van, aki a magyarban manapság azonban úgy érzi, nem elég udvarias az "ez"-t és "az"-t személyre alkalmazni, és ezért szereti inkább "ő"-vel behelyettesíteni -- az ilyen jelenségeket, ha valaki csupa jószándékból nyelvileg kicsit túllő a célon, hiperkorrekciónak hívjuk.
Ezért fontos kiemelni, hogy
1) nincs olyan szótár, ami a német "das" szóra az ő-t kínálná megfelelőként; és
2) máig teljesen rendben van, ha az ez/ezek / az/azok névmásokat személyekre vonatkoztatjuk: Ez itt az én fiam, azok pedig az övéi.
A németben viszont az önállóan használt semleges das-szal elvitathatatlanul bármilyen (nyelvtani) nemű főnévre lehet utalni úgy egyes, mint többes számban, ha új témaként hozzuk szóba őket (= bevezetés) -
és egy egyformán igaz személyek esetén is. Például, ha a férfi a mellette álló feleségét bemutatja a főnökének, akkor - egy pillantást vetvén a nejére vagy más gesztussal jelezve, hogy róla van szó - azt mondhatja:
Csak egy következő lépésben, ha már megemlítette, utal a férj a sie személyes névmással (= vonatkoztatás) a feleségére; aholis a magyar az ő megfelelőt csak kiemeléskor teszi ki:
Fényképeket nézegetvén is első menetben a mutató névmással utalunk az egyes alakokra és csak a másodikban személyes névmással:
Tehát a szabály:
| 1. bevezetés: | |
|---|---|
| das (1.sz. / t.sz.) | ez / ezek // az / azok (// ő / ők) |
| 2. vonatkoztatás: | |
| er / sie .(1.sz. / t.sz.) / es | ő / ők (...) |
És még egy:
hiperkorrekció ide vagy oda,
ha tehát a mutatás vagy utalás fontos eleme a beszélgetésnek, akkor a das szóra a magyarban is jobb az ez/ezek vagy az/azok megfelelőket használnunk. De ezt csak a szövegkörnyezet mutatja meg.
Ha több valamire-valakire vonatkozhatna egy (vissza)utalás, a das-t meg lehet toldani egy közel(ebb)i vagy távol(abb)i helyre való utalással is, például:
A német mondatok felépítése nem egyezik meg a magyaréval. Németben az ige kijelentő mondatokban mindig a második helyen áll, németül Verbzweitstellung.
Mint a magyarban, az ige egy része megváltozik. :
Ez a rész általában a második helyen van.
| 1 | 2 | … |
|---|---|---|
| Ich | bin | hier. |
| Meine Mutter | ist | in Irland. |
Az ige “maradéka” a legvégére kerül. Ez alatt olyan elemeket értünk, amelyek “valamennyire” az igéhez tartoznak. Ezek kiegészítik az igét: az ige hiányosnak tűnik nélkülük.
| 1 | 2 | … | vége |
|---|---|---|---|
| Meine Mutter | ist | … | in Irland. |
| Ich | trinke | … | Tee. |
Emiatt minden más a második helyen lévő ige és a "vége" között áll.
| 1 | 2 | … | vége |
|---|---|---|---|
| Meine Mutter | ist | oft | in Irland. |
| Ich | trinke | oft | Tee. |
Ez zavarja össze a leggyakrabban a tanulókat. Mindig figyelj a mondatszerkezetre. Van olyan, amelyik elfogadható a magyarban de lehetetlen a németben.
A német szórendról bővebben: https://webnyelv.hu/a-nemet-szorend/
A magyarban a kérdő és a kijelentő mondatok szórendje ugyanolyan, csak az intonáció változik.
A németben viszont megváltozik a sorrendje a szavaknak
| 1 | 2 | … | vége |
|---|---|---|---|
| Du | bist | alt. | |
| — | Bist | du | alt? |
| Du | trinkst | Kaffee. | |
| — | Trinkst | du | Kaffee? |
Németben az igének majdnem minden személyi formája különböző, pont, mint a magyarban.
Németben a du (egyes szám második személy, “te”) utáni igevégződés minden igénél ugyanaz. Amikor du-t látsz az ige st-re fog végződni.
Du heißt kivételnek tűnik, de nem az. Ennek az az oka, hogy a fura ß-betű igazából egy S-betű. Sosem lesz -s- egy ß után.
Mint láthattátok a Te témakörben, du mellett a -st végződést használjuk:
Hasonló módon ich mellett a -e lesz az igék vége:
Lehetnek kivételek, de az igék jelentős többségénél ez a ragozás érvényes.
Tagadó mondatokban, használjunk nicht-et, ha
Er ist groß. Ő magas.
Er ist nicht groß. Ő nem magas.
Ich renne. Futok.
Ich renne nicht. Nem futok.
Ich bin Jonas. Jonas vagyok.
Ich bin nicht Jonas. Nem vagyok Jonas.
Das ist eine Katze. Ez egy macska.
Das ist keine Katze. Ez nem egy macska.
Das ist ein Hund. Ez egy kutya.
Das ist kein Hund. Ez nem egy kutya.
Ich habe Hunger. Éhes vagyok.
Ich habe keinen Hunger. Nem vagyok éhes.
Ich esse Fleisch. Eszem húst.
Ich esse kein Fleisch. Nem eszem húst.
Magyarul azt mondjuk: Van egy macskám. Van egy kutyád.
Németben a haben ige segítségével fejezhetjük ki a birtoklást. Ragozása egyes számban:
| személy | ige | |
|---|---|---|
| én | ich habe | |
| te | du hast | |
| ő | er/sie/es hat |
Például:
Ich habe eine Katze. Van egy macskám.
Du hast Zeit. Van időd.
Er hat ein Problem. Van egy problémája. (férfinak, fiúnak)
Sie hat ein Problem. Van egy problémája. (nőnek, lánynak)
A német többes számú alakok meglehetősen szabálytalanok. Íme néhány szó a mostani leckéből:
| egyesszám | többesszám |
|---|---|
| eine Lampe | Lampen |
| eine Rose | Rosen |
| eine Tochter | Töchter |
| ein Bett | Betten |
| ein Sofa | Sofas |
| ein Stuhl | Stühle |
| ein Computer | Computer |
Néha nagyon egyszerű:
Néha a magánhangzó kissé megváltozik ( például Stadt - Städte, Stuhl -Stühle )
Néhány főnév többes számban ugyanaz marad. (általában az -er végűek vagy a -chen végűek). Ekkor meg kell néznünk a teljes mondatot és a kontextust, hogy eldöntsük, mit is jelent:
Most már találkoztatok a szabályos végződésekkel egyes számban:
| személy | végződés | példa |
|---|---|---|
| én | -e | ich singe |
| te | -st | du singst |
| ő | -t | sie/er singt |
a létige (lenni) erősen szabálytalan:
| személy | alak |
|---|---|
| én | ich bin |
| te | du bist |
| ő | sie/er ist |
Ahogy már biztosan észrevetted, sok névelő van. Többek között utalnak a főnév nemére is. Vegyük észre, hogy a nőnemű és a többes számú alak gyakran egybeesik.
| Magyar | nőnem | többes szám | hímnem |
|---|---|---|---|
| ő/ők/ő | sie | sie | er |
| a/az | die | die | der |
| ez | diese | diese | dieser |
| melyik | welche | welche | welcher |
| enyém/ az én …-m | meine | meine | meiner |
| tiéd/ a te …-d | deine | deine | deiner |
| Magyar | nőnem | többes szám | nem nőnem |
|---|---|---|---|
| egy | eine | — | ein |
| én …-m | meine | meine | mein |
| te …-d | deine | deine | dein |
| nem/nincs | keine | keine | kein |
Korábban már említettük, hogy a szavak, amik -e-re végződnek, gyakran nőneműek:
Ez nem szükségszerűen igaz olyan főnevekre, amelyek absztrakt fogalmakra, emberekre vagy állatokra utalnak:
der Junge (fiú gyerek) és der Chinese (Kínai férfi) hímneműek. Az ok egyszerű: a jelentése is egy fiút vagy férfit takar.
Absztrakt ötletekre vonatkozó szavak (nem dolgok, nem emberek), amelyek -e-re végződnek, mindenféle neműek lehetnek:
der Name (név) hímnemű,
das Ende (vége) semleges nemű.
Viszont:ha tippelni kell, akkor a "die" még mindig a legjobb választás!
Igen, mi is elkövetünk hibákat. Ha találsz egyet, kérlek jelentsd. Használd a “jelentés” gombot. Ha csak a fórumon jelented, akkor esetleg nem látjuk
Emlékezz arra, hogy a németnek egy különös, következetes mondatszerkezete van.
Auch (is) az ige első és második része közé kerül.
| 1 | 2 | maradék | vége |
|---|---|---|---|
| Ich | komme | auch | aus Japan. |
Nem kerülhet a mondat legvégére, mert az megszegné a mondatszerkezet szabályait.
Általában gondolj a sondern-re mint nem A, hanem B:
Más kontextusban használd az aber-t:
Korábban tanultad, hogy a névelők és hasonló szavak a nem és szám függvényében megváltoznak. A következő táblázatban lévő szavak a nőnemben és többesszámban ugyanazok.
| Magyar | nőnem. / többes szám. | hímnem |
|---|---|---|
| ő/ők/ő | sie | er |
| a/az | die | der |
| ez | diese | dieser |
| melyik | welche | welcher |
| enyém | meine | meiner |
| tiéd | deine | deiner |
Van még egy nem(semleges). Itt vannak bizonyos formái a hímnemmel együtt összehasonlításként:
| Magyar | hímnem. | semleges |
|---|---|---|
| ő/az | er | es |
| a/az | der | das |
| ez | dieser | dieses |
| melyik | welcher | welches |
| enyém | meiner | meines |
| tiéd | deiner | deines |
Ahogy látod, általában nőnem (és_többesszám_) -e-re végződik, hímnem -er-re, és_semleges_ -es-re.
Igazából már találkoztál semleges főnevekkel korábban:
Van, amikor nem feltűnő a különbség, mert a határozatlan névelők a_hímnem_ és_semlegesnem_ esetén megegyeznek:
| Magyar | nőnem. | többes szám. | hímnem. / semleges nem. |
|---|---|---|---|
| a/az | eine | — | ein |
| nincs | keine | keine | kein |
| én …-m | meine | meine | mein |
| te …-d | deine | deine | dein |
Tehát, két névelő-típusú szócsoport van: a határozott (der,die,das) és a határozatlan (ein,eine) A legjobban úgy tanulod meg őket, ha sokat gyakorolsz
Igen, egyetértünk Emlékezz arra, hogy a németben sokszor a “nem” a szó formájától függ, nem attól, hogy mit jelent.("nyelvtani nem"). Ezért, die Lampe nőnemű, mert a szó egy tárgy és -e-re végződik. Der Computer hímnemű, mert a legtöbb-er-re végződő szó éppen az.
Általános szabályként megjegyezheted, hogy az embereknél a nyelvtani nem többnyire megegyezik a valós nemmel, az állatoknál és tárgyaknál viszont nem.
Még sokkal több végződés van, ami elárulja a főnév nemét. Mint korábban már említettük a-chen-re végződő szavak mindig semleges neműek.
A -chen a németben a kicsinyítő képző, mint a -ka/-ke a magyarban.
A német nyelvben fontos szabály, hogy a ragozott ige a második pozícióban áll.
Ezekben a példákban a mondat alanya (“ich”, “der Mann”) van az első helyen.
De másféle szavak is kerülhetnek első helyre, és továbbra is a második helyen áll az ige. Ekkor az alany az ige utánra kerül át.
| 1 | 2 | … | vége |
|---|---|---|---|
| Er | tanzt | am Freitag. | |
| Am Freitag | tanzt | er. | |
| Ich | schwimme | am Montag | oft. |
| Am Montag | schwimme | ich | oft. |
A legtöbb ige ragozásakor csak a végződés változik, de van néhány gyakori ige, ahol a tőhang is megváltozik:
| személy | vezet | lát | alszik |
|---|---|---|---|
| ich | fahre | sehe | schlafe |
| du | fährst | siehst | schläfst |
| er/sie/es | fährt | sieht | schläft |
Vegyük észre hogy a tőhang csak egyes számban, második és harmadik személyben változik meg.
Magyarul mondhatjuk hogy “Busszal megyek iskolába” vagy “Kínába megyek repülővel”, de a németben a “gehen” csak gyaloglást jelent.
Tehát ha busszal, autóval vagy biciklivel megyek iskolába: ich fahre, ha pedig repülök, akkor: ich fliege
Ha gyalog megyek: ich gehe.
Magyarban -t végződéssel jelöljük a tárgyesetet. A németben is van tárgyeset, itt azonban a névelőkre érdemes figyelni.
Alanyeset:
Ein Hund trinkt. Egy kutya iszik. (hímnemű, der Hund)
Eine Katze trinkt. Egy macska iszik. (nőnemű, die Katze)
Ein Schwein trinkt. Egy disznó iszik. (semleges nemű, das Schwein)
Tárgyeset:
Ich sehe einen Hund. Látok egy kutyát.
Ich sehe eine Katze. Látok egy macskát.
Ich sehe ein Schwein.
Tehát nőnem és semlegesnem esetén a változás “láthatatlan”, de hímnemű szavak esetén tárgyesetben igenis látható, "ein" helyett “einen” szerepel.
Hasonlóan határozott névelők esetén, csak a hímnemben van változás:
Der Hund trinkt. -- A kutya iszik.
Ich sehe den Hund. -- Látom a kutyát.
Birtokos szerkezetek esetén a “haben” ige tárgyesettel jár:
A személyes névmások így alakulnak át
| alanyeset | tárgyeset |
|---|---|
| ich | mich |
| du | dich |
| er | ihn |
| sie | sie |
| es | es |
| wir | uns |
| ihr | euch |
| sie | sie |
| Sie | Sie |
Ha egy melléknév a mondat állítmánya, akkor mindig változatlan alakban marad.
De ha egy főnév előtt áll a melléknév, akkor a végződése igazodik a szó neméhez és nyelvtani esetéhez is. Ennek elég összetett szabályai vannak, ezért a melléknév végződések kérdéskörét több leckére szétbontottuk.
Egyelőre jegyezzük meg az alábbi szabályokat:
nőnemű szavaknál (alanyesetben) használjuk az -e végződést
hímnemű vagy semleges nemű szavaknál, közvetlenül der/das után szintén az -e végződést használjuk
Megjegyezhetjük azt a “trükköt”, hogy az -e az alapértelmezett végződés, és később megtanuljuk a kivételeket.
Itt egy kivétel: Tárgyeset + hímnem esetén (den/einen), a melléknév is -en-re végződik.
Az im jelentése általában, valamiben az "ins" szót akkor használjuk, ha valamibe megyünk.
Az im az in+dem összevonásával keletkezett, az ins pedig az in+das összevonásából.
Később látni fogjátok, hogy ezek egy nagyobb rendszer részei.
Továbbá, használhatjuk az im-et hónapokkal és évszakokkal:
Eddig ezeket az igealakokat tanultátok:
| tanul | vezet | van vmi-je | |
|---|---|---|---|
| főnévi igenév | lernen | fahren | haben |
| ich (én) | lerne | fahre | habe |
| du (te) | lernst | fährst | hast |
| er/sie/es (ő) | lernt | fährt | hat |
| wir (mi) | lernen | fahren | haben |
| sie (ők) | lernen | fahren | haben |
A főnévi igenév (lernen, fahren, haben) szerepel a szótárakban.
Most megismerhetitek a többes szám második személyű alakot is (ti).
Ez az alak mindig t -re végződik, és az ige gyökere ugyanaz, mint a szótári alaké. Hasonlítsuk ezt össze az egyesszám harmadik személlyel, ahol viszont a tőhangváltozás történhet.
| tanul | vezet | van vmije | |
|---|---|---|---|
| főnévi igenév | lernen | fahren | haben |
| er/sie/es (ő) | lernt | fährt | hat |
| ihr (ti) | lernt | fahrt | habt |
Magyarul mondhatjuk, hogy:
Korábban láttuk, hogy a "mögen" jelentheti azt, hogy szeretni/kedvelni:
De a "mögen"-t csak főnevekkel használhatjuk. Igék esetén van egy másik szerkezet erre:
A gern egy határozószó, ami egy ige jelentését módosítja. Magyarul hasonlóan működik a szívesen. Szívesen úszom. Szívesen táncolok.
Hová helyezzük a "gern"-t a mondatban? Ha már tudjuk, hová kerül az "oft", tegyük ugyanoda:
Időnként azt is mondják/ írják, hogy "gerne". A "gern" és "gerne" ugyanazt jelentik és felcserélhetők egymással.
A létige "sein" (lenni) rendhagyó ragozású. Íme az összes alakja jelen időben:
| lenni | sein | |
| én | ich | bin |
| te | du | bist |
| ő | er/sie/es | ist |
| mi | wir | sind |
| ti | ihr | seid |
| ők | sie | sind |
Vegyük észre, hogy (mint minden igénél) a mi és ők alakok most is megegyeznek.
A módbeli segédigék kicsit másképp ragozódnak, mind a szabályos igék. Gyakran történik tőhangváltás.
Továbbá most az egyes szám első személyű és az egyes szám harmadik személyű alak megegyezik!
| személy | tud |
|---|---|
| ich | kann |
| du | kannst |
| er/sie/es | kann |
| wir | können |
| ihr | könnt |
| sie | können |
Általában a módbeli segédigéket egy másik ige szótári alakjával együtt használjuk.
A felszólító mód többes szám második személyű alakja egyszerű: vegyük a kijelentő módú "ti" alakot, és hagyjuk el személyes névmást.
Az ihr szó több mindent is jelent a németben
| az övé (nőé) | ihr Bier (az ő söre) |
| az övék | ihr Bier (az ő sörük) |
| ti | ihr trinkt (ti isztok) |
A szövegkörnyezetből kiderül, hogy melyik jelentésről van szó éppen.
A finden jelentése "találni, megtalálni":
Arra is használhatjuk, hogy elmondjuk a véleményünk valamiről:
A "mögen" jelentése kedvelni/szeretni, a "möchte" alaké pedig: szeretne.
| személy | mögen | (polite form) |
|---|---|---|
| ich | mag | möchte |
| du | magst | möchtest |
| er/sie/es | mag | möchte |
| wir | mögen | möchten |
| ihr | mögt | möchtet |
| sie | mögen | möchten |
A mögen csak főnevekkel használható, igék mellett inkább használjuk a "gern"-t.
De a möchten igék mellett is használható:
Akárcsak a mögen, a müssen módbeli segédige is magánhangzót változtat egyes számban
| személy | müssen |
|---|---|
| ich | muss |
| du | musst |
| er/sie/es | muss |
| wir | müssen |
| ihr | müsst |
| sie | müssen |
A müssen jelentése kell, muszáj.
A "nicht müssen" pedig azt jelenti, hogy valamit nem kell megtenni.
Tanuljátok meg a zu Hause ("otthon") kifejezést, mintha egy szó lenne.
Étkezésekre gyakran a zum-ot használjuk:
Magyarul azt mondjuk, hogy "éhes vagyok/szomjas vagyok", de németül általában azt mondják, hogy "Ich habe Hunger/Durst" (szó szerint, kb. "éhségem van / szomjam van").
Korábban már láttuk a "te" és "ti" alakokat, de van egy magázódó alak is. Ekkor ugyanazt az igeragozást használjuk mint a többesszám harmadik személy (sie = ők) esetén.
| személy | trinken |
|---|---|
| du | trinkst |
| ihr | trinkt |
| sie/Sie | trinken |
Hogy tudjuk megkülönbözteni, hogy "ők" vagy "Ön"? A magázódó Sie alakot mindig nagybetűvel írjuk, bárhol is legyen a mondatban.
A többes számú magázódó alak (Önök, Maguk) szintén Sie.
De ha a Sie az első szó a mondatban, a nagybetűvel írás nem segít megkülönböztetni. Ilyenkor mindegyiket jelentheti.
Az egyesszám harmadik személyű sie (ő, nőnemben) szintén kisbetűvel íródik. Ezt az alakot meg tudjuk különböztetni azáltal, hogy az ige E/3 ragozású mellette.
Magázódás esetén a gyakori megszólítás Herr/Frau és a személy családneve:
Időnként a szó végződése segít meghatározni a nyelvtani nemét.
Egy igét főnévvé alakíthatunk ay -ung képző segítségével. Ezek a szavak mind nőneműek.
Ha egy főnév többes száma nem n-re végződik, akkor a részeseset többes számban tegyünk a végére egy extra n betűt. (Kivétel: az -s-re végződő többes számok, pl: Autos)
das Kind - a gyerek
die Kinder - a gyerekek
den Kindern - a gyerekeknek
A "mit" (-val -vel) mindig részesesetet vonz:
das Buch - a könyv
die Bücher - a könyvek
mit den Büchern - a könyvekkel
Részeseset többes szám esetén a névelők és a melléknevek is n-re fognak végződni:
mit den alten Autos (a régi autókkal)
mit meinen alten Freunden (a régi barátaimmal)
mit den grünen Bällen (a zöld labdákkal)
Általában egy főnévnek két alakja van, az egyes szám és a többes szám, például:
Továbbá, részes esetben többes számban minden főnév kap még egy -n végződést (kivéve, ha a többes számú alak már eleve -n -re vagy -s -re végződött)
das Kind, mit den Kindern (a gyerek, a gyerekekkel)
de:
Ebben a témakörben a főnevek egy speciális csoportjával találkozunk. Minden ide tartozó szó hímnemű.
Ezeknek a szavaknak minden alakja -en -re végződik, kivéve az egyes szám alanyesetet.
Der Junge ist nett. Ich kenne einen Jungen.
A fiú kedves. Ismerek egy fiút.
Ebbe a csoportba tartozik:
Például, a der Junge (a fiú) alakjai:
| Eset | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | der Junge | die Jungen |
| tárgyeset | den Jungen | die Jungen |
| részeseset | dem Jungen | den Jungen |
Van a főneveknek egy csoportja, amelyek épp olyan végződéseket kapnak, mint a melléknevek.
| melléknév | főnév |
|---|---|
| ein deutscher Mann | ein Deutscher |
| der deutsche Mann | der Deutsche |
| eine deutsche Frau | eine Deutsche |
| mit einer deutschen Frau | mit einer Deutschen |
Vegyük észre, hogy
der Deutsche = a német (férfi)
die Deutsche = a német (nő)
das Deutsche = a német nyelv
ebben a témakörben ezek a szavak jönnek elő:
| melléknév | Melléknévi főnév (hímnemű alak) |
|---|---|
| deutsch (német) | Deutscher (német férfi) |
| erwachsen (felnőtt) | Erwachsener (felnőtt) |
| verwandt (rokon) | Verwandter (rokon) |
| bekannt (ismert) | Bekannter (ismerős) |
| jugendlich (fiatalos) | Jugendlicher (kamasz) |
egy hivatalnok = “ein Beamter”
a hivatalnok = “der Beamte”
A férfi hivatalnok úgy ragozódik mint egy melléknévből képzett főnév, azonban a női alakja megváltozott: ez die Beamtin, ami már egy teljesen normális főnév.
A “die Beamte” alak is helyes, de most már kevésbé használják.